Gyakran elhangzó kérdések

Mi az a gyűlölet-bűncselekmény?

Azt nevezzük így, ha valaki előítéletes indítékból követ el bűncselekményt: például azért akar ártani valakinek, mert az meleg, leszbikus, biszexuális vagy transznemű.

A Büntető Törvénykönyvben ezt úgy nevezik, hogy közösség tagja elleni erőszak. Ennek minősül:

  • ha valaki kihívóan közösségellenes magatartása alkalmas arra, hogy az adott közösség tagjában riadalmat keltsen;
  • ha valakit a szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt ér bántalmazás, erőszak vagy erőszakkal fenyegetés, kényszerítés;
  • súlyosabb büntetés jár, ha mindezt csoportosan, fegyverrel, jelentős érdeksérelmet okozva vagy a sértett sanyargatásával követik el.

A törvény “aljas indoknak” minősíti a közösség tagjai erőszakot, tehát ha valaki más bűncselekményt követ el és közben ez is megvalósul, súlyosabb büntetést fog kapni.

Nem csak az lehet gyűlölet-bűncselekmény áldozata, aki LMBTQI ember, hanem az is, akit annak vélnek, vagy például támogató aktivistaként vesz részt egy rendezvényen.

A gyűlölet-bűncselekmények nem csak a közvetlen áldozatokra vannak hatással, hanem fenyegetést jelentenek a közösség minden tagjára.

Mi számít gyűlölet-bűncselekménynek?

  • a fizikai erőszak (bántalmazás),
  • a szexuális erőszak,
  • a fenyegetés,
  • az uszítás (a Büntető törvénykönyvben: közösség elleni uszítás: amikor valaki nagy nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszít),
  • a zaklatás / bullying, zaklató üzenetek,
  • a vandál rongálás,
  • a szóbeli erőszak.

 

Tényleg ér embereket ezért támadás Magyarországon?

Sajnos igen. A kutatások szerint a magyarországi LMBTQI válaszadók 10-15%-át érte a korábbi egy-két év során LMBTQI volta miatt bántalmazás. Ez azt jelenti, hogy húsz LMBTQI ember közül kb. hármat. Viszont nagyon kevesen jelentik még a súlyosabb bűncselekményeket is, így a hatóságok és a civil szervezetek csak az esetek töredékéről értesülnek. Természetesen vannak, akik feljelentést tesznek, illetve a Háttér Jogsegélyszolgálathoz fordulnak.

 

Miért fontos erről tájékozódnom, ha engem nem fenyeget ilyen veszély?

Örülünk, hogy nem volt még ilyenben részed. Ennek ellenére fontos, hogy ha esetleg a későbbiekben szemtanúként vagy áldozatként ilyen helyzetbe kerülsz, tudd, hogy az áldozatoknak milyen lehetőségei vannak a jogi és lelki segítségkérésre.

 

Mennyi idővel az eset után lehet bejelentést tenni?

Az általános elévülési idő 5 év, de természetesen minél hamarabb történik a bejelentés, annál valószínűbb, hogy sikeres lehet a nyomozás, hiszen még több bizonyíték fellelhető (pl. kamerafelvétel).

 

Egy barátomat megverték és a rendőrséghez fordult, de nem foglalkoztak az ügyével, így az egészből nem lett semmi. Akkor meg minek feljelentést tenni?

Ez előfordul, de egyre több rendőrt érnek el a képzéseink, és így egyre kevésbé jellemző, hogy figyelmen kívül hagyják a gyűlölet-motivációt. Minél több ilyen ügyet jelentenek, annál komolyabban veszi a rendőrség a hasonló támadásokat. Ha valaki a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatához fordul, végig tudjuk kísérni az ügyét, és így a rendőrség is jobban odafigyel a munkája minőségére.

A Call It Hate: Nevezd nevén a gyűlöletet – tudatosságnövelés az LMBTQI gyűlöletbűncselekmény-áldozatok támogatására c. projekt magyarországi megvalósítását az Európai Bizottság Jogok, egyenlőség és polgárság programja (2014-2020) támogatja (JUST-REC-DISC-AG-2016-04-764731). A projekt magyarországi megvalósításában részt vevő partnerszervezet a Háttér Társaság. A kiadványban foglalt tartalomért kizárólag annak szerzői tartoznak felelősséggel, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság álláspontját.